Magyar mint idegen nyelv tanári képzés

Felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára a 2017/2018-as tanévtől az alábbi lehetőségeik lesznek magyar mint idegen nyelv szakos végzettség megszerzésére.

1) diszciplináris, nem tanári mesterképzésre épülő képzés
– 2 félév
– 60  kredit
Elérhető a felvi.hu-n az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés.

2) tanári képzésre építő, újabb szakot adó kiegészítő képzés
– 4 félév
– 120 kredit
Elérhető a felvi-hu-n az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés.

Részletek a mesterképzésben történő tanárképzésről.
Jelenetkezni a képzésekre az általános felvételi eljárás keretein belül van lehetőség a felvi.hu rendszerén keresztül.

A magyar mint idegen nyelv szakképzettség nyújtotta lehetőségek:
– Magyarországon dolgozó külföldiek tanítása vállalatoknál, nyelviskolákban
– a magyar közoktatásban tanuló, egyre növekvő számú diák tanítása az általános és középiskolákban
– a Stipendium Hungaricum, az Erasmus+ vagy bármely egyéb programmal Magyarországra érkező hallgatók tanítása egyetemeken, főiskolákon
– diaszpóramagyarság tanítása határainkon túl
– külföldi magyar nyelvvel és kultúrával foglalkozó tanszékek, csoportok tanítása lektori munka vagy erre a célra létrejövő programok keretein belül
– egyebek

Az oktatott ismeretanyag:
– a magyar nyelv sajátosságai az idegen ajkúak oktatáshoz
– grammatikai, pragmatikai ismeretek
– magyar mint idegen nyelv tanításának módszertana
– tankönyvismeret
– kulturális ismeretek, hungarológia

A képzés részletei a képzési- és imeneteli követelménye alapján:

“A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként történő tanulásával és a magyarság kultúrájának elsajátításával kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

Szakterületi ismeretek:
– A magyar mint idegen nyelv oktatásának története, diszciplináris kérdései, fogalmának értelmezési lehetőségei, jelenlegi intézményei.
– A magyar (és általában a finnugor) nyelv(ek) specifikumai, különbözése más európai nyelvek struktúrájától. A magyar mint idegen nyelv oktatásának grammatikai kérdései, különbségek az anyanyelvi és idegen nyelvi megközelítések között, a funkcionális nyelvészet, a nyelvtipológia, az összevető nyelvvizsgálat és a fordítástudomány elmélete és gyakorlata. Mérés és értékelés. Kommunikatív nyelvpedagógia.
– A nyelvhasználat szociolingvisztikai kérdései, nyelvészeti pragmatika, interkulturális kommunikáció, a magyar nyelvhasználat sajátosságai interkulturális összefüggésben, a nyelv és kultúra viszonya, a kultúra közvetítésének problematikája, a különféle kultúrákból érkező diákok tanítása közben felmerülő nyelvi és szociokulturális nehézségek, ezek leküzdésének mikéntje. Kulturális diplomácia.
– A hungarológia fogalma, a magyarsággal kapcsolatos ismeretek sikeres átadásának nehézségei. A magyar művelődéstörténet és a magyar művészet közvetítése. Kapcsolattörténet. A magyarságkép változatai. Kisebbségtudomány és nyelvpolitika.

Az általános képzési és kimeneti követelményektől eltérő sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeretek körében legalább 10 kredit tantervileg elágazik a szakképzettség megválasztásának feltételéül előírt alapképzési szakon teljesített követelmények tartalmától függően:
– nyelvészeti ismeretekre a néprajz, kulturális antropológia, történelem esetén,
– hungarológiai ismeretekre a magyar, illetve bármely idegen nyelv esetén.

Szakmódszertani ismeretek:
– A magyar mint idegen nyelv oktatásának elmélete és gyakorlata, az újabb nyelvoktatási módszerek, azok alkalmazási lehetőségei, a szakterület hazai és külhoni törekvései.
– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka).
– Tananyagismeret, tankönyvelemzés, a magyar nyelvtan azon jelenségei, amelyek az idegen ajkúak oktatásában a legnagyobb nehézséget jelentik.
– Tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.
– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényező. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze.”